Feliratkozás
levelező listára
" Jézus
pontban éjfélkor
születet, és az éjt nappallá
varázsolta,
nappal halt meg és a nappalt
éjszakává
változtatta, éjfélkor
támadt fel,
hogy az éjt nappallá varázsolja. De
ezzel
még nincs vége. Jézus itt maradt,
hogy közöttünk élhessen.
Keresztények
mindig lesznek a földön, de csakis tőlem
és tőled
függ, fivérem és nővérem,
hogy eggyel
többen, vagy eggyel kevesebben lesznek-e."
Fra Jozo Vasilj
Elöljáróban
be kell ismernem
, nem igazán voltam soha egy nagy Mária tisztelő.
Természetesen tiszteltem mint Jézus
anyját , de
csak ennyi. Éppen ezért
különös
érzés fogott el az ötlet
hallatán,
menjünk el Medugorjéba. Nem agyaltuk túl
a dolgot,
rendben menjünk. Megterveztük az utat, amit itt a
linkek
kötött közre is adok, hátha
segítséget nyújt valakinek / az
üzemanyag
költség 6 liter fogyasztásra
számolva kb.
10.500 Ft / 41 euró / oda, és ugyan ennyi vissza.
Ha
négyen utaznak akkor a személyenkénti
költség 5.250 Ft. Barátaink ,
ismerőseink nagyon
óvtak attól, hogy Bosznián
keresztül
menjünk. Rémtörténeteket
meséltek. Ennek
ellenére úgy
döntöttünk, mégis arra
megyünk, és nem bántuk meg.
Este
10 óra után indultunk,
Érd környékén bemutattuk az
érdi
keringőt. Az út lezárás miatt alig
bírtunk
kijutni Budapestről. Amikor ez sikerült, egyenes út
vezetett Udvarig, a határátkelőig. A viszonylag
rövid Horvát szakasz eseménytelen volt.
Hajnalban
értünk a Boszniai határra. A Boszniai
határőr
alaposan átvizsgálta a kocsit mielőtt
tovább
engedett volna. Valószínű még mindig
fegyvereket
keresnek. Azt hiszem a múltat ismerve ez érthető.
Öt
óra körül megálltunk egy kicsit
pihenni,
hét óra után folytattuk az utunk
tovább.
Hamarosan olyan területre értünk ahol
még
mindig láthatóak a háború
nyomai.
Nyomasztó érzés látnia a
kilőtt,
kiéget házakat. Ugyan akkor szívet
melengető azt
is látni, ahogyan az emberek próbálnak
úrrá lenni a tragédia felett.
Épülnek
az új házak,
próbálják folytatni az
életüket. Kivétel
nélkül csak
kedvességet,
segítőszándékot tapasztaltunk.
Nyoma sem volt annak amivel ijesztgettek minket. A Neretva
völgye
egyszerűen lenyűgöző, nagyon nehéz szavakat
találni
arra , hogy csak megközelítőleg elmondjam milyen
szép látvány.Hegyek
a Neretvanál
Mindenkinek ajánlom, ha csak
teheti egyszer nézze meg, nem fogja megbánni. Egy
Norvég-Boszniai halfarm mellet megálltunk
sütkérezni egy kicsit. A víz
kristály tiszta,
és jég hideg volt. Így
felfrissülve
folytattuk az utunkat. Mostart elhagyva némi zavar
támadt
a tájékozódó
képességemben,
de nem sokára azért
rátaláltunk a helyes
útra. Beérve Medugorjéba a
kanyarodó főutat
egyenesítettem ki / a fáradság
jeleként /
Így átadtam a vezetést .
Rövid telefon
után megtaláltuk a
szálláshelyünket
is, megérkeztünk.
Házigazdáink
/ Olga és
Anton Merkovic / nagyon kedvesen fogadtak, megmutatták a
szobánkat, közben elmondták a
legfontosabb
tudnivalókat. Egy megváltó
fürdő után
lepihentünk. Másfél
órás pihenő
után lementünk vacsorázni. A vacsora
bőséges
volt, és ízletes. Mivel péntek volt
halat kaptunk.
Ezután elmentünk a hatkor kezdődő
misére. A
templomhoz érve megkapó
élményben volt
részünk. A templom A
templom fala
mellet székeken ülve több pap
gyóntatott, különböző nyelven.
Mindegyik
mellé ki volt írva, hogy milyen nyelven
beszél.
Nem tudnám megmondani pontosan, de egy-két ezer
ember
biztos jelen volt a szabadtéri misén.Mise
helye
Az evangéliumot legalább tíz
nyelven olvasták fel. Annak ellenére, hogy nem
értettük a
prédikációt, mivel
horvátul beszélt a pap, nagy hatással
volt
ránk. Mise után rövid séta
következet a
városkában. Az árusoknál
szinte mindent
lehet venni, giccset, és valódi
értéket is.
Este értünk vissza a
szállásunkra.Kilenc
óra után a teraszon ültünk,
amikor a
házigazdánk szólt, hogy a hegyen
Mária
jelenés van. Gyorsan kocsiba szálltunk,
és
elindultunk a jelenések hegye felé.Jelenések
hegye
Három negyed tízre értünk
oda, a hegylábáig jutottunk csak, mivel olyan
nagy volt a
tömeg. Horvát nyelven folyt az ima, míg
egyszer csak
heves szívdobogás fogott el. Le kellet guggolnom,
azt
hittem valami baj van a szívemmel, de nem. Amíg a
jelenés tartott csak addig tartott a
szívdobogásom
is. Nem tudom pontosan mi történt, de valami
történt. Izgatottan tértünk
haza, a
házigazdánk lefordította a
jelenés
szövegét. Így hangzik � Nagyon
örülök
, hogy itt vagytok ilyen sokan, három angyal
kísért el. Imádkozom a
betegekért,
és a bűnösökért. - Zaklatottan
tértem
nyugovóra . Másnap reggeli után
elindultunk, hogy
végig járjuk a keresztutat. Amikor
odaértünk,
egy kicsit meglepődtünk, mert elég
keménynek tűnt.
Nem részletezem az utat, mert azt hiszem ez annyira
bensőséges, hogy az nem tartozik senki másra,
csak arra
aki végig csinálja, és Istenre. Annyit
azért elmondhatok, nem egyszerű
végigcsinálni.
Hegynek fel, éles sziklákon kell haladni.
Megrendítő élmény volt
látni egy
hölgyet, akinek hiányzott a bal lába,
műlába
volt. Két mankóval haladt fel,
segítség
nélkül. Az arcán csak a szeretet,
és
odaadottság, elszántság
látszott. Voltak
akik még nehezítették az utat avval ,
hogy
mezítláb tették meg.
Felérve Kereszt
a tetőnigyekeztünk
elvonulni egy csendes helyre
imádkozni. Ez sajnos nem sikerült
felhőtlenül, mivel
nem minden látogató veszi figyelembe azt a
tényt,
hogy ez egy szent hely. Talán illene csendben lenni,
és
nem zavarni azokat akik szeretnének elcsendesedni.Csendesség
helye
Sokan úgy gondolják, ez egy sport
teljesítmény, felmászott a hegyre.Látkép a hegyről
A
lefelé út talán egy kicsivel nehezebb.
Négy
óra alatt tettük meg az oda-vissza utat.
Ezután egy
finom ebéd következett. Majd
nézelődtünk a
bazársoron. Szállásunkra
visszatérve,
kipihentük a napi fáradalmakat. A vacsora
ismét
fenséges volt. Már csak egy feladat volt
hátra,
felvinni a Pestről hozott virágcsokrot a
jelenések
hegyére. Szürkületkor
értünk a hegy
lábához, ez sem egy
sétálóút.
Felmentünk a hegyre, leraktam a virágot, csendben
imádkoztunk egy ideig. Valami nagyon furcsa
érzés
vett erőt rajtam. Mintha az olajfák hegyén
lennék,
és ott imádkoznék. Az volt az
érzésem mintha vissza mentem volna az időben,
és
Jézus idejében lennék. Biztos voltam
abban , hogy
valami megváltozott bennem. Még nem tudom, hogy
mi az ,
de már semmi sem lesz olyan mint régen. Csendben
jöttünk le a hegyről, már
sötét volt.
Vissza mentünk a városba, és
vásároltunk egy-két
apróságot.
Szállásunkra érve már a
holnapra gondoltam,
sajnos haza kell menni. Nagyon szerettem volna még maradni,
vár a munka.